Az analitikus figyel, meghallgat, értelmezéseit megfogalmazza, hogy ezáltal a kliensben létrejöhessen egy belátás. A belátást követő átdolgozás pedig el fogja hozni a probléma csökkenését, megszűnését. Az analitikus folyamat – talán már ebből is sejthető – nem rövid, de valóban a személyiség egészével foglalkozik. Még a dinamikusan orientált rövidterápia is legalább 20-30 ülést jelent, pedig ez egyetlen problémára helyezi a fókuszt.
Talán az is látszik, hogy az analitikus módszerrel dolgozó szakemberek bár fontos szerepet töltenek be a folyamatban, nem tűnnek nagyon aktívnak: nem „provokálnak” kérdésekkel, nem adnak tanácsot, inkább csak követik a kliens tempóját és támogatják az útján. Vagyis ez a módszer azoknak való, akik a teljes személyiségükön szeretnének dolgozni, képesek elköteleződni egy hosszú folyamatban és nem gyors segítségre, aktív megoldásokra vágynak.
A másik nagy irányzat a kognitív terápiák, illetve kognitív terápiás módszerek (sokszor úgy találkozhatsz vele a leírásokban, mint CBT). A kognitív elméletek alapfeltevése az, hogy a tünet – legyen az akár testi, akár érzelmi, akár viselkedéses – akkor képes megszűnni, ha a kiváltó helyzethez kapcsolódó értelmezés (kognitív reakció) megváltozik. Bár az érzések fontosak itt is, de ebben a személetben a helyzetre adott értelmezésünk, kognitív reakcióink, gondolataink fogják meghatározni, hogy milyen érzelmet élünk át.
A kognitív terápia célja tehát az érzelmek felismerése, elfogadása, illetve a gondolatok beazonosítása és megváltoztatása egy adaptívabbra, kedvezőbbre, tünetet vagy negatív érzelmet nem okozóra. Ebben a módszerben a szakember aktív, sokat kérdez, vitat, megkérdőjelez, dicsér, megerősít, és a klienstől is aktivitást vár el: gyakori módszer például a naplózás és a lejegyzett események újragondolása, értelmezése, másik stratégia kidolgozása és az új stratégia kipróbálása, gyakorlása a hétköznapokban.
A gyakorlásnak azért is van nagy szerepe, mert az igazi változások nem a pszichológussal való találkozás alatt történnek, hanem a hétköznapokban, ahogy a kliens elkezd másképp gondolkodni, másként értelmezni az addig nehézséget okozó helyzeteket. Itt a folyamat időtartama elsősorban a kliens aktivitásától függ, de viszonylag gyorsan érhető el eredmény.
A kognitív módszerekhez tartozik a sématerápia is, ami napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A módszer szerint gyerekkorunkban alakítjuk ki a viselkedéses sémáinkat, amik lehetnek adaptívak (hasznosak, jól működőek), illetve maladaptívak (gátlóak, problémát okozók), amik aztán a jelenben tüneteket, kapcsolati konfliktusokat okoznak újra meg újra, ismétlődően. A sématerápia során ezek a sémák kerülnek felismerésre és átdolgozásra kognitív terápiás módszerekkel.
A humanisztikus irányzathoz a Rogers-i, személyközpontú terápia, a logoterápia és az egzisztencialista terápia tartoznak.
Az a szakember, aki humanisztikus szemléletűnek vallja magát, abban hisz, hogy a gyógyulást a terápiás kapcsolaton keresztül lehet elérni, teljes egészében tiszteletben tartva és elfogadva a klienst, mint önálló létezőt. Fontos a személetben az önmegvalósítás, az egyéni fejlődés, a teljes élet kialakítására való törekvés, ezekben a témákban népszerű ez a szemlélet. Akkor érdemes ilyen szakembert választani, ha a kliensnek is ezek a céljai.
A narratív irányzat vagy ezen belül az irodalomterápia, a meseterápia szövegeket használ önmagunk, a környezetünk, a történéseink, a nehézségeink jobb megértéséhez.
Fontos csoportja a pszichológia módszereknek a módosult tudatállapotot használó módszerek, ami elsőre talán félelmetesnek hangzik, de a képzett szakember kezében rendkívül hatékonyak.
A relaxáció, az autogén tréning és a szimbólumterápia során a szakember segít relaxálni, majd a relaxált állapotban csökken a pszichés feszültség, ráhatásunk lesz a testi működéseinkre. Az autogén tréning során elsajátított technikák nagyon hatékonyak stressz- és szorongásoldásban. Maga a tanulási folyamat meglehetősen hosszú, elköteleződést igényel, hiszen a legalább 15 alkalom mellett napi rendszerességgel kell gyakorolni, relaxálni, ha valódi, tartós változásokat szeretnénk elérni.
A szimbólumterápia (gyakran találkozhatsz a bemutatkozásokban a KIP elnevezéssel, ami a szimbólumterápia egy fajtája) során a szakember először segít a relaxált állapotba kerülni, majd különböző képeket, szimbólumokat hív elő a kliens és ezekkel lehet dolgozni önismereti céllal. De gyakran használt módszer traumák feldolgozásában és szorongás esetén is.
Ide tartozik még a hipnoterápia vagy hipnózis, amit szintén sokan vélnek ismerni filmekből. A hipnoterápia során a terapeuta szuggesztiói által módosult tudatállapotba kerül a kliens, ezáltal pedig elérhetővé válnak a tudattalan tartalmak: feldolgozhatóvá válnak így a traumák, felszínre hozhatóak a tudattalan konfliktusok, beindíthatóak a szervezet öngyógyító folyamatai.
Számos olyan módszer van, amelyek nem szavakkal, hanem a testtel és annak érzeteivel dolgozik. A mozgás- és táncterápia során (általában csoportban) a résztvevőnek lehetősége van növelni a testtudatosságát, alakítania a testképét, megélni a testi történéseit a jelenben, ezáltal segítve az elfogadást, a szorongásmentesebb, felszabadultabb hétköznapokat.
Bár elsőre azt mondhatnánk, hogy ez a módszer inkább azoknak valók, akinek nehezére esik a verbális megnyilvánulás, vagy beszédükben akadályoztatottak, valójában mindenki számára hasznos lehet, aki egy másik megközelítésből szeretne önmagára nézni, ki szeretne lépni a megszokott feldolgozási módokból (agyalás, értelmezés… stb.).
Hasonló a helyzet a művészetterápiás módszerekkel is, amelyek során a különböző kreatív kifejezésmódok vihetnek közelebb problémád megoldásához. A művészetterápiás módszerek gyakran kapnak szerepet a verbális terápiák során is, hiszen általuk olyan tartalmak is bekerülhetnek a „diskurzusba”, amiket amúgy nehéz lenne megfogalmazni.
A csoportos módszerek is nagyon fontosak a pszichológia módszerek között, hiszen sok esetben a problémáink is másokhoz kötődnek.
Amikor egy családban vagy a párunkkal van konfliktusunk, dönthetünk úgy, hogy magunk indulunk neki a megoldás keresésének, de ha mindkét-, illetve valamennyi fél nyitott a változásra, és hajlandó részt venni egy közös folyamatban, akkor érdemes pár- és családterapeuta szakembert keresni. Ez a módszer azért különösen hatékony, mert a családra és a párkapcsolatra rendszerként tekint (rendszerszemléletben dolgozik), ahol a közös erőfeszítések eredményezik majd a rendszer (párkapcsolat, család) jobb, boldogabb működését.
A pszichodráma elismert és hatékony módszer, ami általában csoportos formában valósul meg. A találkozókon a résztvevők a pszichodráma vezetők segítségével megjelenítik közösen a tagok nehézségeit, problémáit, traumatikus helyzeteit és a játék által igyekeznek segíteni a feldolgozást. A pszichodráma folyamat is hosszabb időt vesz igénybe (néhány hónaptól akár 2-3 évig is tarthatnak), a csoportok zártak és tagoknak el kell köteleződniük, bizalmi légkört kell kialakítaniuk.
Az imént felsoroltakon kívül még számos más pszichológiai módszer létezik. Sok szakember maga is több módszerben képződik, hogy ezáltal egy szélesebb eszköztárral állhasson a hozzá fordulók segítségére. Különböző problémáink, élethelyzeteink és megküzdési módjaink miatt javasoljuk, hogy pszichológus választásnál fusd végig, hogy az adott szakember milyen módszerekben képződött, illetve, hogy számodra az a módszer szimpatikus lehet-e a terápiás folyamatban.
