Ha már eldöntötted, hogy pszichológus szakembert keresel fel a Téged foglalkoztató problémával, nehézséggel, megvan a lehetőséged arra is, hogy olyan módszerrel, szemlélettel dolgozó szakembert válassz, akivel jól fogsz tudni együttműködni.
A pszichológus választásnál rendkívül fontos szempont a szimpátia. Tudományos vizsgálattal is bizonyították, hogy a módszertan mellett a szakember személyisége az, aminek segítségével gyógyít. De az általa használt módszer is lényeges, hiszen Neked is ezzel kell majd „dolgoznod”.
Először is van egy fontos különbség a módszerek között: vannak verbális és nonverbális módszerek, vagyis nem igaz, hogy a pszichológusnál csak beszélgetünk. Emellett pedig alapvetően több nagy irányzatról, módszertani megközelítésről beszélhetünk.
Az analitikus módszerek
Legtöbben, és talán Te is, az analitikus módszerekkel asszociálod a pszichológussal való munkát: a kliens fekszik a kanapén és csak mondja és mondja, míg a terapeuta jegyzetel. Ez ma már legtöbbször nem így történik, és az eredeti analitikus módszer is többször, többféle módon alakult át, bár a lényege ugyanaz maradt. Egy analitikus szemléletben dolgozó pszichológusnál, terapeutánál a hozott probléma megértése azáltal történik, hogy a kliens öncenzúra nélkül osztja meg gondolatait, érzéseit az analitikusával.
Az analitikus figyel, meghallgat, értelmezéseit megfogalmazza, hogy ezáltal a kliensben létrejöhessen egy belátás. A belátást követő átdolgozás pedig el fogja hozni a probléma csökkenését, megszűnését. Az analitikus folyamat – talán már ebből is sejthető – nem rövid, de valóban a személyiség egészével foglalkozik. Még a dinamikusan orientált rövidterápia is legalább 20-30 ülést jelent, pedig ez egyetlen problémára helyezi a fókuszt.
Talán az is látszik, hogy az analitikus módszerrel dolgozó szakemberek bár fontos szerepet töltenek be a folyamatban, nem tűnnek nagyon aktívnak: nem „provokálnak” kérdésekkel, nem adnak tanácsot, inkább csak követik a kliens tempóját és támogatják az útján. Vagyis ez a módszer azoknak való, akik a teljes személyiségükön szeretnének dolgozni, képesek elköteleződni egy hosszú folyamatban és nem gyors segítségre, aktív megoldásokra vágynak.
Kognitív viselkedés terápia
A másik nagy irányzat a kognitív terápiák, illetve kognitív terápiás módszerek (sokszor úgy találkozhatsz vele a leírásokban, mint CBT). A kognitív elméletek alapfeltevése az, hogy a tünet – legyen az akár testi, akár érzelmi, akár viselkedéses – akkor képes megszűnni, ha a kiváltó helyzethez kapcsolódó értelmezés (kognitív reakció) megváltozik. Bár az érzések fontosak itt is, de ebben a személetben a helyzetre adott értelmezésünk, kognitív reakcióink, gondolataink fogják meghatározni, hogy milyen érzelmet élünk át.
A kognitív terápia célja tehát az érzelmek felismerése, elfogadása, illetve a gondolatok beazonosítása és megváltoztatása egy adaptívabbra, kedvezőbbre, tünetet vagy negatív érzelmet nem okozóra. Ebben a módszerben a szakember aktív, sokat kérdez, vitat, megkérdőjelez, dicsér, megerősít, és a klienstől is aktivitást vár el: gyakori módszer például a naplózás és a lejegyzett események újragondolása, értelmezése, másik stratégia kidolgozása és az új stratégia kipróbálása, gyakorlása a hétköznapokban.
A gyakorlásnak azért is van nagy szerepe, mert az igazi változások nem a pszichológussal való találkozás alatt történnek, hanem a hétköznapokban, ahogy a kliens elkezd másképp gondolkodni, másként értelmezni az addig nehézséget okozó helyzeteket. Itt a folyamat időtartama elsősorban a kliens aktivitásától függ, de viszonylag gyorsan érhető el eredmény.
A kognitív módszerekhez tartozik a sématerápia is, ami napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A módszer szerint gyerekkorunkban alakítjuk ki a viselkedéses sémáinkat, amik lehetnek adaptívak (hasznosak, jól működőek), illetve maladaptívak (gátlóak, problémát okozók), amik aztán a jelenben tüneteket, kapcsolati konfliktusokat okoznak újra meg újra, ismétlődően. A sématerápia során ezek a sémák kerülnek felismerésre és átdolgozásra kognitív terápiás módszerekkel.
Egyéb irányzatok
A humanisztikus irányzathoz a Rogers-i, személyközpontú terápia, a logoterápia és az egzisztencialista terápia tartoznak.
Az a szakember, aki humanisztikus szemléletűnek vallja magát, abban hisz, hogy a gyógyulást a terápiás kapcsolaton keresztül lehet elérni, teljes egészében tiszteletben tartva és elfogadva a klienst, mint önálló létezőt. Fontos a személetben az önmegvalósítás, az egyéni fejlődés, a teljes élet kialakítására való törekvés, ezekben a témákban népszerű ez a szemlélet. Akkor érdemes ilyen szakembert választani, ha a kliensnek is ezek a céljai.
A narratív irányzat vagy ezen belül az irodalomterápia, a meseterápia szövegeket használ önmagunk, a környezetünk, a történéseink, a nehézségeink jobb megértéséhez.
Fontos csoportja a pszichológia módszereknek a módosult tudatállapotot használó módszerek, ami elsőre talán félelmetesnek hangzik, de a képzett szakember kezében rendkívül hatékonyak.
A relaxáció, az autogén tréning és a szimbólumterápia során a szakember segít relaxálni, majd a relaxált állapotban csökken a pszichés feszültség, ráhatásunk lesz a testi működéseinkre. Az autogén tréning során elsajátított technikák nagyon hatékonyak stressz- és szorongásoldásban. Maga a tanulási folyamat meglehetősen hosszú, elköteleződést igényel, hiszen a legalább 15 alkalom mellett napi rendszerességgel kell gyakorolni, relaxálni, ha valódi, tartós változásokat szeretnénk elérni.
A szimbólumterápia (gyakran találkozhatsz a bemutatkozásokban a KIP elnevezéssel, ami a szimbólumterápia egy fajtája) során a szakember először segít a relaxált állapotba kerülni, majd különböző képeket, szimbólumokat hív elő a kliens és ezekkel lehet dolgozni önismereti céllal. De gyakran használt módszer traumák feldolgozásában és szorongás esetén is.
Ide tartozik még a hipnoterápia vagy hipnózis, amit szintén sokan vélnek ismerni filmekből. A hipnoterápia során a terapeuta szuggesztiói által módosult tudatállapotba kerül a kliens, ezáltal pedig elérhetővé válnak a tudattalan tartalmak: feldolgozhatóvá válnak így a traumák, felszínre hozhatóak a tudattalan konfliktusok, beindíthatóak a szervezet öngyógyító folyamatai.
Számos olyan módszer van, amelyek nem szavakkal, hanem a testtel és annak érzeteivel dolgozik. A mozgás- és táncterápia során (általában csoportban) a résztvevőnek lehetősége van növelni a testtudatosságát, alakítania a testképét, megélni a testi történéseit a jelenben, ezáltal segítve az elfogadást, a szorongásmentesebb, felszabadultabb hétköznapokat.
Bár elsőre azt mondhatnánk, hogy ez a módszer inkább azoknak valók, akinek nehezére esik a verbális megnyilvánulás, vagy beszédükben akadályoztatottak, valójában mindenki számára hasznos lehet, aki egy másik megközelítésből szeretne önmagára nézni, ki szeretne lépni a megszokott feldolgozási módokból (agyalás, értelmezés… stb.).
Hasonló a helyzet a művészetterápiás módszerekkel is, amelyek során a különböző kreatív kifejezésmódok vihetnek közelebb problémád megoldásához. A művészetterápiás módszerek gyakran kapnak szerepet a verbális terápiák során is, hiszen általuk olyan tartalmak is bekerülhetnek a „diskurzusba”, amiket amúgy nehéz lenne megfogalmazni.
Csoportos módszerek
A csoportos módszerek is nagyon fontosak a pszichológia módszerek között, hiszen sok esetben a problémáink is másokhoz kötődnek.
Amikor egy családban vagy a párunkkal van konfliktusunk, dönthetünk úgy, hogy magunk indulunk neki a megoldás keresésének, de ha mindkét-, illetve valamennyi fél nyitott a változásra, és hajlandó részt venni egy közös folyamatban, akkor érdemes pár- és családterapeuta szakembert keresni. Ez a módszer azért különösen hatékony, mert a családra és a párkapcsolatra rendszerként tekint (rendszerszemléletben dolgozik), ahol a közös erőfeszítések eredményezik majd a rendszer (párkapcsolat, család) jobb, boldogabb működését.
A pszichodráma elismert és hatékony módszer, ami általában csoportos formában valósul meg. A találkozókon a résztvevők a pszichodráma vezetők segítségével megjelenítik közösen a tagok nehézségeit, problémáit, traumatikus helyzeteit és a játék által igyekeznek segíteni a feldolgozást. A pszichodráma folyamat is hosszabb időt vesz igénybe (néhány hónaptól akár 2-3 évig is tarthatnak), a csoportok zártak és tagoknak el kell köteleződniük, bizalmi légkört kell kialakítaniuk.
A veszteségfeldolgozó csoportok is egyre elterjedtebbek.
Itt egy segítő szakember vezetése mellett (aki előfordulhat, hogy nem pszichológus) az azonos veszteséget átélt személyek alkotják a csoportot. A veszteség és a gyász is sokféle lehet, de az azonos veszteség miatti gyászban való osztozás lehetővé teszi a közös feldolgozást, teret ad az érzelmeknek, illetve a gondolatok megosztásának.
Az imént felsoroltakon kívül még számos más pszichológiai módszer létezik. Sok szakember maga is több módszerben képződik, hogy ezáltal egy szélesebb eszköztárral állhasson a hozzá fordulók segítségére. Különböző problémáink, élethelyzeteink és megküzdési módjaink miatt javasoljuk, hogy pszichológus választásnál fusd végig, hogy az adott szakember milyen módszerekben képződött, illetve, hogy számodra az a módszer szimpatikus lehet-e a terápiás folyamatban.
